[9-1]
Nick Johnson
- Esetleg?
*Ismételte felhúzva a szemöldökét. Arra próbált célozni, hogy ilyen lehetőség nem áll fenn, mert ő már elszánt, hogy azt a bont-bont megkóstolja, bármi áron. xD*
- Nah, és vajon mit akart az a bizonyos fiú, hmm? Elvégre a csinos hölgyek mindig is kelendők, nemde? Vagy a pasi nem volt meggyőző, vagy a külseje.
*Állapította meg egyhamar, egy cseppnyi elérzékenyülés nélkül. Gúnyolódott, pedig semmi oka nem volt rá, vagy még nem tudott róla. Közben kiszürcsölte az utolsó korty kávéját. Aztán észrevette, hogy a lány kicsit megbánta, hogy elárulta a szobájának titkát, ezért ő is beavatta pár részletbe.*
- Az én szobám a totál ellentétje. Alig van ott pár cucc, talán azért, mert tudom, hogy nem lennék képes rendbe tartani őket. *nevetgélt.* Van egy szekrény ruhám, bár bútrom, meg az italgyújteményem, kis minibár. *Csillant fel a szeme. xD* Jah, és hogy ki ne hagyjam, a fürdőköppenyem, amire anyám belevarrta a nevem, nehogy valaki ellopja. Mire is gondolt? A szomszéd lopakodik majd át érte?
*Nevetett ismét. Mostmár egy-egy, mert ő is beavatta a lányt egyik ciki titkába: család. xD*
|
Veronika Simon
*Hát még ő milyen jól érezte magát, régen beszélgetett ilyen sokat. Igaz, hogy csendes, kissé komor hangulat tükröződött róla, olyankor amikor egyedült volt, de Veronika igenis szeretett dumálni, mindenféléről^^*
- Nem, nem tévedés, nem barát volt. Itt nincsenek nagyon barátaim. Egy fiú volt az, akit nem ismerek, párszor láttam, talán felettem jár egy évvel. Fene tudja, miért kaptam, a lényeg hogy finom. Majd esetleg megkínálom a Tanárúrat is. *emelgette szemöldökét egyszer-kétszer.*
- A szobám egyáltalán nem ilyen. Bár ruhák tényleg vannak az ágyon, főleg a párna alatt, és a földön is talán, meg azt hiszem az asztal alatt. Az asztalom..hmm, nem is emlékszek, milyen volt. A sok cókmók teljesen betakarta. Papírok, könyvek, zsepi, elkallódott csokis papírok. Nem egy leányálom. *Nevezett fel zavartan, kissé piroskás arccal, tarkóját vakarva, elvégre ez tényleg gáz ránézve. Bár azért lelki beteg nem lesz tőle. XD*
|
Nick Johnson
*Mosolyogva hallgatta a lányt, s mikor azt hitte befejezte, az vett egy mély levegőt és folytatta. Ez tetszett neki. Úgy érezte kitűnik a többiek közül, amiért könnyű vele beszélni és nem kell neki folyton arra gondolnia, hogy megint mit mondjon és vajon tetszeni fog a másiknak. Jól érezte magát és szórakozott volt.*
- Na ne mondja. És ki az a jó barát, aki megajándékozta. Szívesen barátkoznék én is vele. Látom megéri. Én még sosem ettem olyat.
*Pofázott ő is, ha már látta, hogy lehet. XD*
- Aaham, rendetlenség, mi? Gondolom ez azt jelenti, hogy két darab ruha van az ágyon és egy papírdarab az asztal sarkába, nem?
*Nevetgélt.*
|
Veronika Simon
- Mint mondhatnék? A minap kaptam egy doboz bonbont. Ír whisky krémcsokoládéval, jól hangzik, igaz? Egyszer muszáj olyat ennie, nagyon finom, csak egy kicsit erős. *magyarázza* - Mondjuk én még csak hármat ettem belőle, konrtolálom magam, nem akarom azonnal befalni az egészet. Eldugtam a szobámban magam elől. Ott úgyis nagy a kupi, lehetetlen megtalálni. Na igen, a szobám..kész csatatér. Ha rendet rakok, másnap ugyanolyan szeméttelep, mint volt. Soha, nem fogom megérteni miért. *és csak pofázik xd*
|
Nick Johnson
*Arra gondolt, hogy vajon a lány látta-e már ezt a csodás feltöltődést, mert hát egy-egy kávéért elküld mindig egy tanulót, ha nagyon szüksége van rá, de nem volt benne biztos, hogy az ő osztályában volt-e már ilyen jelenet. De hamar idegesítőnek tűnt a csönd, amit ritkán bírt.*
- Nos, mondjon valamit. Ne teljen már komoran az első együtt töltött délutánunk.
*Mosolygott a csészét ajkaihoz emelve.*
|
Veronika Simon
*Elnézően mosolyog a tanárbá' gyermeteg reakciója láttán, majd saját bögréjét veszi magához. Ajkaihoz emeli, aztán lassan belefúj párszor, végülis megkóstolja. Arca kipirul a meleg italtól.*
- Uhm, forró és finom~m. Imádom ezt a teát. *csicsereg mosolyogva* - Úgylátom, az a kávé igazi megmentő volt. xD
|
Nick Johnson
*Nem zavarja a lány rendelése, inkább az, hogy a pincér férfi. Hamar el is készítik a kávét illetve a teát. Nick csillogó szemekkel bámulja az elé rakott csészét, s a benne levő folyadékot. Akár a megváltó. xD Belekóstol, s szemei mintha kinyíltak volna a csipától. Most ébredt fel igazán.*
- Ez isteni!
|
Veronika Simon
*Mint egy jólnevelt kisasszony, elfogadta az udvariasságot, majd huncut mosollyal páztázta végig a pincér srácot.*
- Milford almás-fahéjas! *Gondolkodás nélkül, vágta rá azonnal. Bár tudta, ezért lehúzza a tanárt egy kisebb vagyonnal. :D*
|
Nick Johnson
*Mester és tanítványa belépett a cukrászdába. /rímmel XD/ A tanárbá' még folytatta a szerepét és kihúzta a széket a lány előtt, s csak azután foglalt ő maga is helyet. Ez már neki is mulatságos volt és majdnem hangos vihogásba kezdett, de sikerült visszatartania magát és csak a "Pff", hagyta el a száját. Nemsokára a pincér is megjelent.*
- Egy kávét kérnék. A legerősebbet amilyük csak van. És egy...
*Majd Veronika felé fordult*
- Ön milyen teát szeretne?
|
[9-1]
|