|
A játék eléréséhez kattints a kis képekre!
Érdekel a kalózok kalandos élete? Téged is vonz az ismeretlen? Meg szeretnéd szerezni az örök élet kulcsát és a legnagyobb kincset a földön, vagy csak szeretsz rumozgatni és hajókázni? Csatlakozz, teljesíts küldetéseket, és szerezd meg, amit akarsz! A fedélzet rád vár!
Hallottál már a Musix-ról? Igen, ebben az iskolában képzik a világ legjobb zenészeit. Híres még közösségi programjairól és jó társaságáról is. Ha hozzád is közel áll a zene, és a hangszerek világa és szeretnél egy iskolás történetben játszani, ez a játék neked lett kitalálva.
Szeretsz szerepelni? Hajt a hírnév? Vegyél részt a legújabb valóságshownkban és kűzdj a nyereményért ... akár életre-halálra.. és ez nem csak egy szólás.
Köszönjük, hogy meglátogattál minket!
Kayla & Masika
| | |
|
|
|
[279-260] [259-240] [239-220] [219-200] [199-180] [179-160] [159-140] [139-120] [119-100] [99-80] [79-60] [59-40] [39-20] [19-1]
Miya igazgatónéni
*összecsődíti a bagázst, majd mikor már szinte mindenki körülötte van hangosan elkezdi mondani a dolgokat*
- Srácok! Rossz hírem van. A tervezett éjszakai kirándulás és fürdőzés elmarad. Rossz időnk lesz, jobb visszamenni az iskolába. Majd egyszer bepótoljuk. Mindenki szedje össze a cókmókját és indulás! Nem várunk sokáig. *és tényleg nem várnak sokáig. Beülteti őket a különbuszba és már vissza is lettek paterolva a Musix-hoz*
*LEZÁRT TOPIC*
|
Lisa Dawn
- Ebben van valami. - Helyesel.
Brandon Cole
Csak elmosolyodik, most nem tud hozzáfűzni semmit.
|
Watanabe Akemi
- Igen, valahogy megértem. Ha nekem se menne vlami túl jól, úgy gondolom én is hagynám a fenébe az egészet. De így hogy megy, engem teljesen le tud kötni, ha már nincs más akivel tudnék beszélgetni.
Nakagawa Yoshio
- Igen tőled kérdezem, de úgy látom, vagy is hallom, hogy te se tudod. Hát lehet, hogy írásban is átnyújtom neki a kérvényemet, de nem tűl valószinü, hogy ilyen állapotban tudnék írni. - mondta, majd kicsit alább hagyott a nevető görcse.
|
Lisa Dawn
Hirtelen teljesen komoly képet vág. Már a szemei sem csillognak a nevetéstől. És teljesen drámaian megszólal... - Tőlem kérdezed? - Keresztbe fonja a karjait maga előtt, úgy bámul a fiúra teljesen elképedve, mint aki semmit sem ért. Aztán ismét elkezd nevetni. - Ja, és még valami... Írásban is adod a megállapodást a padlóval? - Áll elő egy újabb beszólással.
Brandon Cole
- Igen, azt hiszem, nekem sincs türelmem hozzá, ezért is nem köt le túlságosan. - Ért egyet.
|
Watanabe Akemi
Bólint. - Nekem sose kellett időt szánnom rá, nekem rögtön sikerült minden rajz. Persze sok mindenkinek nincs elég türelme hozzá, ezért nem is érdekli őket ez a tantárgy.
Nakagawa Yoshio
Amit Lisa mondott még jobban elkezdett nevetni. - Igen, jobb ha keresünk egy padot vagy valamit, mert már nem bírom sokáig, úhy érzem hamarosan szövetséget fogok kötni a padlóval. - még mindig nevet. - Tudod, rég nem nevettem ennyit, biztos most jött ki rajtam a röhögő görcs, de egyébként most min is nevetek?
|
Lisa Dawn
Pár perccel korábban nem gondolta volna, hogy ilyen jókedve lesz. Nézi a fiút, közben mosolyog, meg attól fél, hogy évfolyamtársa a következő pillanatban igazolja a gravitációt, avagy kiterül a padlón a nagy nevetés közepette.
- Nem rossz ötlet. De főleg a részedről, mivel nagyon úgy tűnik, ha nem határozod el magad a tested önálósítja magát és szövetséget köt a földdel. - Mosolyog, figyeli a fiú reakcióját.
Brandon Cole
- Jobb megfogalmazás. Persze senki nem mondta, hogy nem lehet fejlődni, csak időt kell szánnni rá. - Ismét egy halvány mosoly.
|
Watanabe Akemi
Mosolyog. - Biztos, hogy nem rajzolsz csúnyán, senki sem rajzol csúnyán, csak hát...nem mindenkinek sikerül szépre a munkája. - megint mosolyog.
Nakagawa Yoshio
Megint nevet, vagy inkább még mindig nevet. Nagy nehezen abbahagyja. - Te.. - megint nevet - Szóval nem szeretnél leülni valahova? - mondta, majd megint elkezdett nevetni.
|
Lisa Dawn
Ismét elkezd nevetni. - Igen, ez elég nyilvánvaló most, hogy mondod. - Jegyzi meg mosolyogva.
Brandon Cole
- Az jó. Én elég béna vagyok hozzá. - Mosolyog.
|
Watanabe Akemi
- Igen, imádok rajzolni. - mosolyog.
Nakagawa Yoshio
- Akkor nem vagy egyedül vele.
|
Lisa Dawn
- Igen, nekem is úgy tűnik. - Kacsint vissza.
Brandon Cole
- Szeretsz rajzolni? - Kérdezi a lányt egy halvány mosollyal.
|
Watanabe Akemi
- Most legszivesebben lerajzolnám ezt is, de a papír tuti átázna. - mondja és sóhajt egyet.
Nakagawa Yoshio
- Mi? Ja, ja igen. Látom jól szórakozol. - mondja és rákacsint.
|
Lisa Dawn
- Legalább már nem vagy álmos. - Jegyzi meg kuncogva.
Brandon Cole
A mutatott irányba néz. - Igen, tényleg az. - Feleli mosolyogva.
|
Watanabe Akemi
- Wo! - mondja, majd rámutat egy villámra. - De szép!
Nakagawa Yoshio
Mostanra már teljesen kiment belőle az álmosság. Most már a nevetéstől sírt. Bár most nem nevet, de a könycsepp még ott van a szeme sarkában.
|
Lisa Dawn
Csendben van, de továbbra is mosolyog.
Brandon Cole
Visszamosolyog. És egyáltalán nem zavarja, hogy esik rájuk az eső, most már egyre jobban. és a távolban már villámok is cikáznak.
|
Watanabe Akemi
- Meglehet. - mosolyog. A ruhája, illetve haja már majdnem teljesen elázott, de egyáltalán nem zavarta.
Nakagawa Yoshio
- Hát igen, ez még meg tud lepni. - mosolyog.
|
Lisa Dawn
- Na, most őszintén csodálkozom. - Mosolyog.
Brandon Cole
- Igen, nem jött rosszkor. És az idő sem hűlt le túlságosan. - Helyesel. - Bár, ahogy a felhőket elnézem, lesz ez még sokkal rosszabb is. - Csóválja a fejét.
|
Watanabe Akemi
Mosolyog. - Igen. Nagyon jól esik most ez az eső. - mondja majd becsukja szemét.
Nakagawa Yoshio
- Áh, értem. Akkor ott a lehető legmesszebb vagyunk egymástől. Én a 28-ban vagyok.
|
Lisa Dawn
Megint nevet, de nagyon. - Suliban a hármasban vagyok. - Mondja, amikor újratanul lélegezni.
Brandon Cole
- Így legyen ötösünk a lottón. - Vág egy grimaszt, de aztán mosolyog.
|
Watanabe Akemi
Jobban szemügyre veszi az eget. - Igen, szerintem is. - mondja majd elkezd cseperegni, majd egyre jobban és jobban...
Nakagawa Yoshio
- Hát tulajdonképp a sulis szobára gondoltam, de most, hogy tudom itt melyik szobában vagy, teljes nyugodtsággal kijenethetem, hogy én vagyok a szomszéd szobában. - megint nevet.
|
Lisa Dawn
Nem világos neki teljesen, hogy most melyik szobára is gondol a fiú, aztán rá is kérdez. - A suliban lévő szobára gondolsz? Mert itt biztos, nincs olyan közel. - Mondja, aztán gyorsan leszámolja az ajtókat .- Ott van három ajtóval arrébb. Na jó, visszavontam, még sincs annyira messze. - Kezd el ismét nevetni.
Brandon Cole
Ő is nézi az eget. - Rosszul látom, vagy itt tényleg eső lesz? - Néz felvont szemöldökkel a lányra.
|
[279-260] [259-240] [239-220] [219-200] [199-180] [179-160] [159-140] [139-120] [119-100] [99-80] [79-60] [59-40] [39-20] [19-1]
| | |
|
|
|
Ha a játék folyamán téged is zavarna az ellenőrző-kód beírása, regisztrálj az oldalra. A bejelentkezett felhasználóknak nem kell a kódokkal szórakoznia.
REGISZTRÁCIÓ / BELÉPÉS
Az összeszedettebb játék érdekében, pingáld ide, hogy mikor vagy elérhető, a nap melyik szakában, hány órától, hány óráig. Ha nem nagy gond, ide csaphatsz elérhetőséget is.
AKTIVITÁSI IDŐPONTOK
| | |
|
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Új bejegyzés
Frissítés