[20-1]
// zongoraterembe írok // >_>
|
 Nem esik neki jól ez a rideg hangnem, arcán minden apró érzés láthatóváv válik. De nem teszi szóvá, inkább elfogadja, hogy Shizuo jelenleg egy tanár, ő pedig továbbra is diák. Csak egy diák. Összefogja füzeteit, könyveit, majd azzal a lendülettel a barna kockás táskájába csúsztatja, aminek zibzárján van egy bolyhos vörös gombóc plüss. Feláll helyéről, majd nekiindul a kijárati ajtónak. Szeretne valamit mondani, de nem tudja, hogy kéne egy tanárral csipkelődni, mert hogy ő most nagyon azon van, hogy felhúzza Shizuo agyát. Egyszerűen csak irritálja.
- Milyen kegyetlen, talán ezért nem népszerű a diákjai körben.Sajnálom a kollégáit is, Sensei.
Egészen halk, sejtelmes hangon mondja, szemei pedig nem tükröznek semmit, főleg nem kedvességet. Nem is várja meg a pöffeszkedő, csípős választ, inkább elegánsan kisétál, majd eltűnik az üres folyosókon.
~Érzéketlen bunkó..~
Gondoljamagában keserű szájízzel, miközben a tetőre igykszik, egy kis nyugalom reményében.
|
Shizuo
Érzékelte, hogy valaki maradt a teremben, de egy másodpercre sem pillantott fel, próbált koncentrálni. De mikor meghallja Tomoe hangját, felkapja a tekintetét, és egy csepp jelenik meg a fejénél.
-Hallod, még az is jobb lett volna, mint itt bámulni a r... - inkább nem fejezi be, elvégre ő egy tanár..(vagyis próbál az lenni)
-Ha így folytatod, te mész abba a boltba... - néz rá komolyan, annyira, hogy az már gúnyosra sikeredik. Nagyot sóhajt, és akkorát ásít, hogy belekönnyezik. Majd tekintetét gyorsan a papírokra fordítja, és kihúzza magát, hogy be ne aludjon. Eléggé nyúzottnak tűnik, szemei kissé pirosak az álmosságtól.
|
Gondterhelten sóhajtott fel, amikor a tanár bejelentette, hogy vége az órának, ráadásul a táblát is letörölte. Szépen végignézi, ahogy minden diáktársa távozik az ajtón, hiszen annyi bátorsága nem lenne, hogy bárkitől is elkérje a jegyzeteket. Az amúgyis rontana a - nem tudatosan - felépített imageén. Természetesen Tomoe marad a helyén, semmi dolga az osztálytermen kívül. Mitnha lenne bárki, akivel szünetekben lóghat. Pofiját tenyerébe támasztja, úgy bámul kifelé az ablakon. Az udvart kémleli, elég nagy a hangzavar lentről, pedig csak az ő osztálya van ott. Aztán rézbarna szemei ismét Shizuora tévednek, aki még mindig a papírok fölött görnyed. Idegesen rágcsálja alsó ajkát, aztán végre kinyitja száját.
- Eléggé meglepődtem, hogy Kiwa Shizuo-ból, Kiwa-sensei lett. Egy ramen boltban tudtam volna elképzelni, mint eladó.
Igen, eléggé pimasz lett az elmúlt egy évben.xD
|
Shizuo
Mindenki jegyzetelt? - választ sem várva, egy mozdulattal letörli az egészet. - Ennyi. Mehettek. - igaz, még volt bő 10 perc az órából, de ez látszólag senkit nem zavart(főleg Shizuot nem). A diákok hirtelen azt hitték, hogy csak szórakozik, de ő elővett egy köteg papírt, és teljesen természetesen elkezdte őket átnézni, szóval a diákok próbáltak minél gyorsabban eltakarodni a teremből. ~A kurva életért kell ezt nekem mindet megírnom...~ Morog magában, de arcára is kiül az undor és a fáradtság.
|
Shizuo hangja kizökkenti. Azonnal elszégyenli magát, és ez arcára is tökéletesen kirajzolódik. Egy alázatos "sajnálomot" kinyög mély meghajlás közben - ahogy illik - aztán a kis seggét visszateszi a helyére, azaz a székére. Le nem tudná tagadni, hogy elvonják a figyelmét. Neki mégiscsak furcsa, hogy az egykori szobatársa megjelenik sok idő után, mint tanár. Szinte egész órán a ceruzájának végét rágcsálja.
~Elég nehéz elhinni, hogy egy ilyen 'huligánból' tanár lett.. Mindegy, nem kéne ezzel foglalkoznom. Hah? Az mikor került a táblára?~
Összezavarodott arc, totálisan elbabult.
|
Shizuo
Meglepetten pillant vissza az osztály felé, pontosabban Tomoera.
Pár pillanatig értetlenül bámul rá.
-Na mi az, Bambi. Egész órán ott fogsz pózolni? - vigyorodik el egy pillanatig gyúnyosan, de látja, hogy a fiú továbbra is meredten bámul rá, ezért kénytelen tekintetét újból a napló irányába fordítani.
|
Mint minden tisztességes eminens diák; csöndesen ül a padjában, jegyzetei maga előtt, táskája a pad szélén lévő kampóra akasztva. Amint a tanár belép az osztályterembe, felpattan helyéről, egyenes testtartással és kimért vonalakkal áll, tiszteletét kifejezve ezzel. Aztán a hang, ismerősen kezd csengeni neki, főleg a név. Kissé megilletődve, mondhatni sokkolja a tudat, hogy Shizuot, pont így látja viszont. Olyannyira meglepődik, hogy amikor mindenki leül, ő még akkor is állva marad. Megkövült. Páran össze is súgnak, hogy mi baja lehet, a "kis strébernek".
|
Shizuo
Kissé kellettlenül lép be a terembe, eléggé nyúzottnak tűnik. A teremben csend lesz, mindenki meglepetten néz rá - páran ismerik már, ezért inkább fegyelmezetten a helyükre sietnek. Leül a tanári székre majd gyors belepillant a névsorba.
- A nevem Kiwa Shizuo. Ma én fogok helyettesíteni az órán.. - pillant fel, mindenki meredten bámul rá. ~Jesszus, mintha kővé dermedtek volna...~ Pillant vissza a névsorba, és egy ismerős nevet pillant meg.
|
Maname Achiru
- Mi? Hol? Ja, semmi... *tér észhez.* - Talán azt is beleirná, hogy nem szabad magára nézni? Mert ha ez ekkora bűn hát bocsánat! *ma nagyon kötözködős kedvében van.^^ Lehajtja a fejét, és még kezével el is takarja a szemét, hogy ne tudjon a tanárra nézni.* - Igy már jó? |
Alexander Black
-Megnéznéd? megmutassam? Simán megcsnálom... Mit nézel? van valami a arcomon?? Nee az én is sztár pofim T__T naa de most télleg mond máár mi aaz?? @.@ |
Maname Achiru
- Én nem feleselek! *vágja rá egyből hevesen,* - De azt azért megnézném, ahogy csak úgy lazán, kedve szerint átirja a házirendet. Az igazgatónőnek tuti lenne egy kis beleszólása.
~ Már ha fel nem falja egyből... amit teljes mértékben megértenék, hiszen nem rossz pasi, de akkor is...~ *Szokott néha teljesen elgondolkodni, és ilyenkor a világ távolabbra úszik tőle, na most is pont ez történt, és mindeközben még a tanár arcát is bámulja.^^*
|
Alexander Black
-Feleselünk a tanárral?? Bünti leesz! Átírom a házirendet, ennyi :| |
Maname Achiru
- Ez egy nagy tévedés. Hiszen itt van maga is. *mutat Alexre.* - És, tudtommal nem tiltotta meg a házirend, hogy itt lehessek. *kötözködött... :P* |
Alexander Black
-Nem, csak túl hangosan hallgattad a zenét *mutatott a fülhallgatókra* -És mit keresel itt? Senki sem szokott a második emeleten lenni xD |
Maname Achiru
-Oó...hoppá. *nézett meglepetten Alexanderre, és kihúzta füléből a dugót.* - Bocsánat, azt hittem egyedül vagyok. *magyarázkodik egyből.* - Remélem nem léptem a lábára, vagy ütöttem meg vagy ilyesmi, mert ha igen az tényleg teljesen véletlen volt.
~Na, már itt se lehetek egyedül???? Ennyit a nyugiról...~ |
Alexander Black
*odamegy elé, és a lány neki is ütközik* -Nah így csak észreveszel *nézett kicsit morcin* |
Maname Achiru
*Naná, hogy észre se veszi, mivel a szeme is csukva, a fülében meg a music. ^^ Szóval ő csak járkál tovább, néha egyegy elrontott ités után, magában morogva torpan meg, aztán újra nekifog és folytatja.* |
Alexander Black
*egy teremben ült a tanári asztalon és pengetett a gitárján, amikor valami zavaró sistergéstől abbahagyta és felnézett* -Ki hallgat zenét ilyenkooor? *leugrott az asztalról és kinézett a folyosóra, emgakadt a szeme a lányon* -Na most néézd meg egy ilyen gyönyörűség zavart meg? >.< |
Maname Achiru
*Egy nyugodt pontot keresett ebben a hatlmas hangyabolyként nyüzsgő iskolában, s végre megtalálta. Fülében mp3-jának hála zene szólt, pár kedvelt klasszikus, amihez össze szedte minden karmesteri tudását és mutatóujját pálcaként használva "kalimpált", legalábbis egy külső nem annyira hozzáértő személynek igy tűnhetett. Szemét lecsukva sétálgatott efl, s alá a folyosón.*
|
[20-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Új bejegyzés
Frissítés
