|
A játék eléréséhez kattints a kis képekre!

Érdekel a kalózok kalandos élete? Téged is vonz az ismeretlen? Meg szeretnéd szerezni az örök élet kulcsát és a legnagyobb kincset a földön, vagy csak szeretsz rumozgatni és hajókázni? Csatlakozz, teljesíts küldetéseket, és szerezd meg, amit akarsz! A fedélzet rád vár!

Hallottál már a Musix-ról? Igen, ebben az iskolában képzik a világ legjobb zenészeit. Híres még közösségi programjairól és jó társaságáról is. Ha hozzád is közel áll a zene, és a hangszerek világa és szeretnél egy iskolás történetben játszani, ez a játék neked lett kitalálva.

Szeretsz szerepelni? Hajt a hírnév? Vegyél részt a legújabb valóságshownkban és kűzdj a nyereményért ... akár életre-halálra.. és ez nem csak egy szólás.
Köszönjük, hogy meglátogattál minket!
Kayla & Masika
| |
|
|
|
[69-50] [49-30] [29-10] [9-1]
Nate
-Pár órája *Nyújtózkodott, így kilátszott picit a hasikája, ami szépen kidolgozott, de persze nem az egész látszik.* -És te? Mért vagy ilyen "bőbeszédű"? *Állt meg előtte és átkarolta* -Naa spanoolj egy kicsit velem~!
|
Keiichi
*elfordítja a fejét, a távolba néz. Hangja közömbös*
- Aha.. hát én erről nem akarok tudni, asszem. *majd visszanéz Nate-re* Mióta vagy itt?
|
Nate
-Nate vagyok *elvigyorodott szélesen* -Oh én a fűvel mindigis szoros barátságban voltam.. Csak attól függ milyen fűvel *a végét kicsit halkabban mondta, majd felpattant és leporolta a popsiját*
|
Keiichi
*kicsit meglepődött ezen az életteljes reakción*
- Keiichi vagyok. *körbenéz* Te? Amúgy nem csodálom. De gondolom a füvekkel jó barátságba kerültél.
|
Nate
*felült gyorsan* -Már hogyne élnék, túl fiatal és szép vagyok a halálhoz *törökülésbe helyezkedett* -Hogy hívnak? *igazította meg a haját, közben végignézett a fiún szééép lassan.* -Te vagy az első akit itt látok..
|
Keiichi
*szüksége volt egy kevéske friss levegőre a szobája dohos bűze után. Gondolta kijön az udvarra és megnézi, mennyire zöld a fű. Nézegeti a füvet, nézi, nézi, közben halad és egyszercsak átszíneződik a fű, meg az agyaga sem fűszerű. Ez bizony egy ember. Keiichi kicsit meglepődik, hogy pont egy ember előtt állt meg. Mivel Nate nem nagyon mozog, Kei leguggol és megbökdösi*
- Hé haver, te élsz? *meg sem lepődne ha egy ilyen helyen hullát találna*
|
Nate
*Az udvaron feküdt a fűben, mert az is volt ott és nézte a felhőket, amik elég rondák voltak xD. Nem akart bemenni a kastélyba, félt hogy összeomlik xD*
|
Nina Ayazawa
-Okés!-mondtam amjd rámosolyogtam.
-Gyerünk előre-mondtam amjd peace jelet mutattam és megfogtam natsu karját majd magamután vonszoltam befelé.
//folyt.köv.joker//
|
Takada Natsumi
- Nekem mindegy. -mondtam.
- Ha be szeretnél benni megnézni, hogy mi volt, bemehetünk. - mondtam.
- Én is kíváncsi lennék rá, hogy mi volt az.
|
Nina Ayazawa
-Ahamm..-mondtam majd kicsit tovább sétáltam.
-Örülök,hogy végre mosolyogsz-mondtam,amjd megpöcköltem az oráát*már a szokásává vált x)*
-Maradjunk itt avgy bemenjünk? Az elöbb furcsa hangokat halottam bentről...-mondtam neki.
|
Takada Natsumi
- Igaz. - rámosolyog. - A múltan nem lehet már változtatni, de a jövőn még igen, ha a jelenben jól cselekszünk.
~ Igen, nem szabad a múltan rágódni, hisz az már elmúlt, itt talán egy szebb jövő várhat rám.~
- De akkor legalább egy csónakban evezünk. - mondta. - Mármint a múlttal kapcsolatban.
|
Nina Ayazawa
-Hm..-gondolkoztam.
-Nekem enmvoltak "zaklatóim" való igaz,de én sem mondhatom el amgamról a anpféynes tündöklő csodaországos előéletet-fintorogtam,majd elkezdtem envetni.
-De ez nemszámít,akia ejelnben él az ottsi marad különben lehúz a mélység-mondtam amjd kinyújtottam rá a nyelvemet.
|
Takada Natsumi
MIkor Nina leugrott, ő is leugrott a fáról és utána ment.
- Igen, kitörölni nem lehet, de ez az emlék az agyamba vésödött. - mondta. - DE gondolom neked jobb múltad volt, mint nekem.
|
Nina Ayazawa
-Elfelejteni el lehet-mondtam fintorogva.
-Kitörölni nem...-halkan leugrottama fáról,kezeimet zsebrevágtam,amjd elkezdtem sétálgatni. Reméltem,hogy natsu is követ. Hátranéztem,hogy jön-e...
|
Takada Natsumi
Megrázza a fejét. - Semmi, csak egy újabb rossz emlék, amit legszivesebben kitörölnék. Csak ez lehetetlen.
|
Nina Ayazawa
-oáhh~-Ásítottam,amjd Natsura néztem.
~A buszon nemlehetett aludni...~ gondolkoztam.
-Mi ez a savanyú ábrázat Natsu?-kérdeztem.
Fejemet kezeimre támasztottam,ajd őt figyeltem.
-Nekem elmondhatod!-mosolyogtam rá.
|
Takada Natsumi
Elmosolyodik.
- Kedves vagy velem. Még soha senki..-megakadt, mert nem igaz amit mondani akart.
~ Nem igaz, volt velem valaki ilyen kedves, csak ő elárult.~ ökölbe szorította a kezét a nem túl szép emlék gondolatától.
|
Nina Ayazawa
Furcsán néztem rá,majd meglöktem.
-Majd segítek összeszedni a darbjaidat jó?-nevttem rá.
-Az ér' emebr aze mebr,hogy tanuljon a hibáiból ha életed végéig siránkozni fogsz akkor itt fogsz meghalni...-mondtam fejemet ingatva.
-Fejet fel!-mondtam neki bátran.
|
Takada Natsumi
Elmosolyodik.
~ Szóval olyan vagyok mint egy letört csésze~
- Igen rossz volt, de már megszoktam. Nem lívánom senkinek sem ezt a sorsot, ami nekem volt. Senki sem érdemli meg.
|
Nina Ayazawa
-Ehhem-lóbálta a lábát tovább ütemesen Natsuévele gyszerre. Örült, hogy nem feszegette tovább aze lőző témát.
-Szar lehetett-mondta higgadtan. Szavaiból azért érezni lehetett,hogy együtt érez a lánnyal.
Oldalba boxolta a lányt.
-De akkor se mondj ilyen hülyeségeket,hogy romos vagy. Csak letört mint a csésze...-mondtam-de a porcelánt is visszalehet ragasztani úgy,hogy nelátszódjon a tett.-mondtam elgondolkozva.
|
[69-50] [49-30] [29-10] [9-1]
| |
|
|
|
Ha a játék folyamán téged is zavarna az ellenőrző-kód beírása, regisztrálj az oldalra. A bejelentkezett felhasználóknak nem kell a kódokkal szórakoznia.
REGISZTRÁCIÓ / BELÉPÉS
Az összeszedettebb játék érdekében, pingáld ide, hogy mikor vagy elérhető, a nap melyik szakában, hány órától, hány óráig. Ha nem nagy gond, ide csaphatsz elérhetőséget is.
AKTIVITÁSI IDŐPONTOK
| |
|
|